Sajnálatos a magyar golf agóniája, amelynek újabb drámai jele a Boya Eagles bezárása. Barna Éva cikkünk első részében tolmácsolt szavai a folytatásban is sok tanulságot rejtenek…

„Amikor ezt éreztük, láttuk, azonnal elkezdtünk kiabálni, fölfelé, mintegy segítségül... A Magyar Golf Szövetség felé. Mert a téveszmék feloldását, leküzdését, új utakat megtalálását, egy klub önmagában nem tudja megoldani. Főként, ha ez a sugallat az egész "szövetségi golftársadalom" működésére volt jellemző. Azonban onnan, folyamatosan csak egy ejnye-bejnye, mit ugrálsz, ha nem értesz hozzá - leintést kaptunk.

Pedig mindenki tudja, hogy amikor golf sport iránt érdeklődő, egy golfpályát sohasem látott vendég kijön, annak semmit sem mond a DR, a tee, a fairway, a stableford, a stroke, a pályaszakaszok, a par...

 Sőt! Tapasztalatunk szerint fennáll a veszélye annak is, hogy azonnal visszahúzódik.
Márpedig a golf az előítéletek lebontása nélkül nem lehet tömegek sportja.

Egy golfpálya nem tud várni, amíg a golf iránti érdeklődés tömegessé válik (és még itt sem azt mondom, hogy tömegsporttá!!)...A jelenlegi, fentebb vázolt társadalmi "tudatállapot" miatt nem is győzhetünk ! Gondolják el, a junior anyukák és apukák azt mondják, csak szűk baráti körben hangzik el, hogy golfoznak a gyermekeik! Nem merik nagydobra verni!
Hát hogy lehet ebből tömegeket elérni, amikor a szűk kör is bezárja magát, titkolja, hogy golfoznak?

A kulcsszót, a megoldást pedig itt kellett volna keresni és megtalálni. A szövetség, a klubok összefogásával. Hogy miért nem valósulhatott meg? Mert minden klub erőn felül dolgozik, küzd a fennmaradásért és energiájukat ez a küzdelem foszlatja, foszlatta szét. Ide tartoznak azok, akik valamilyen szinten tulajdonosi, vagy fenntartói érdekeltséggel üzemeltetnek pályát.

Mert azok, akik feltámaszthatják ezt a sportot, jelenleg nagyon jól élnek belőle. Ők az oktatók. Abszurdumnak tartom, hogy leteszik a lantot október végén, elmennek ide-oda télvíz idején egy-egy csoporttal, ismét megkeresik a betevő falatot és "jóccakát".
Nekik, októbertől (ha nem szeptembertől) márciusig az iskolákba kellene bevonulni és tanfolyamokat tartani. Ezt követően jön az a lépés, hogy évről évre egyre több golfozó gyermeket hogyan juttassuk ki szervezetten a golfpályára, hiszen, ekkor már valóban belép a korcsoportos bázis.

Hogy gondolja a MGSZ vagy akár a PGA, hogy a 10-15 fős oktatói gárda elég a golf felemelkedéséhez, tömegsporttá válásához? A golf nem lesz tömegsport, amíg nem válik a magyar társadalom egészségmegőrző, társadalmi életet élő kultúrájává.
Bármennyire a versenysport jellegét hangsúlyozza ki a szövetség, ez nekünk, pályafenntartóknak nem elég. Nem voltunk szerencsések, a kezdődő (és hosszú ideje tartó) válság évében nyitottunk, egy elszegényedő polgári társadalommal. Mert egy virágzó gazdaságban talán még nyitottabbak is lettek volna az emberek...
Nem voltunk szerencsések, mert a MGSZ sem azt a funkciót tölti be, amit elkötelezetten képviselnie kellene (támogatva ezáltal a klubok küzdelmét), a minél szélesebb elfogadtatást... Funkciókat töltenek be a szövetségnél, megrendezik a szövetségi versenyeket, utasítják a klubokat elvárásaik, és még soha meg nem kérdezték, mit lehet, kellene tenni közösen (!!) a golfért..”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.