Elhalasztják a Kisorosziba tervezett magyar golfbajnokságot, mert a Magyar Golf Club golfpálya egy részét elöntötte a Duna.

Minden emberfeletti teljesítmény kevés volt a víz ellen: Kisorosziban a vad elem győzött. Csakúgy, mint évekkel ezelőtt, a Duna a hátsó pályaszakaszokat elöntötte, jó ideig nem lehet golfozni a Magyar Golf Klubban. Értelemszerűen az MGSZ elhalasztja a két hét múlva Kisorosziba tervezett golfbajnokságot is.

Nagy István, a pálya tulajdonosa rengeteg pénzt áldozott arra, hogy megfelelő gátrendszert építsenek ki, miután egyszer már megtapasztalta, mit is jelent a háborgó Duna. Úgy tűnt, az anyagi és az emberi erőforrások elegendőnek bizonyulnak, de az emberemlékezet óta legnagyobb árvízzel képtelen volt megbirkózni a gát – annak ellenére, hogy az idők folyamán megemelték. A kép siralmas, a folytatás dátumára egyelőre nem lehet gondolni sem Kisorosziban, hiszen az ár elvonulása után előbb azt kell felmérni, milyen károkat okozott a pályán a víz. 

A magyar golfbajnokságot is veszélyezteti a hatalmas dunai árvíz, hiszen Kisorosziban a Magyar Golf Clubban kerülne megrendezésre.

Mint ismeretes a magyar golfbajnokságot június harmadik hetében tervezik megtartani Kisorosziban. Igen rangosnak ígérkezik a mezőny, hiszen visszatér a tízszeres bajnok, ifj. Tóth János is. A dunai árvíz azonban keresztülhúzhatja a rendezők és a Magyar Golf Szövetség szándékait, mint ahogyan arról Böndicz Gergő szövetségi kapitány videó nyilatkozatában is beszélt.

Kisoroszban a korábbi árvíz után Nagy István saját pénzen épített gáttal védette le a 12-16-17-es szakaszt, ahonnan a víz akkor érkezett. Kérdés, a mostani hatalmas árvíznek gátat tudnak-e szabni. Az is kérdés, meddig lesz Kisoroszi elzárva a külvilágtól, hiszen most az odafelé vezető út járhatatlan. Az előjelek tehát nem jók a bajnokság előtt…

Szakmai portálunk a Magyar Golf Szövetség május eleji közgyűlése előtt a hazai golféletben jártas személyiségek véleményét közli a sportág állapotáról. Kérdéseinkre Hegyi J. Attila válaszolt.

Mindenkinek a következő kérdéseket tettük fel, mert úgy véljük, a rájuk adott válasz az érintettek más-más látásmódja okán sokszínű lesz – körképet ad. Kiderül az is, igazuk van-e azoknak, akik megkongatják a vészharangot a sportág felett – azaz kórkép rajzolódik-e ki a válaszokból? (Amennyiben olvasóink közérdeklődésre számot tartóan hozzá kívánnak szólni a kérdésekhez, kérjük, maximálisan 400 szavas válaszukat a golfdroid[kukac]index_pont_hu címünkre küldjék el. Helyt adunk véleményüknek, de természetesen a közölt hozzászólások nem a www.golfdroid.blog.hu álláspontjai.)

A kérdések:

1./ Hogyan értékeli a magyar golfélet alakulását évtizedünkben?

2./ Mi a magyarázata a játékos szám stagnálásának és a pályabezárásoknak?

3./ Milyennek tartja a magyar golf fejlődési potenciálját, különös tekintettel az ország gazdasági helyzetére?

4./ Milyen eszközökkel tartja elképzelhetőnek a golf bekapcsolását a magyar turizmusba?

Körkérdésünkre Hegyi J. Attila válaszolt.

1./ Hogyan értékeli a magyar golfélet alakulását évtizedünkben?

Az áttörés még várat magára, aminek egyik oka, hogy hiányzik a golfpályákról a ’40-50-es években született generáció intenzív jelenléte, amiből kialakulhatott volna egy stabil alap, amire folyamatosan lehetne építkezni. Sajnos ezeknek az embereknek életük első három-négy évtizedében a golfozás - szemben a tenisszel vagy a síeléssel - ismeretlen fogalom volt, így aztán gyerekeikkel, majd később unokáikkal sem tudták azt megismertetni. Hátrányként láthatjuk azt is, hogy az ország legtöbb régiójából még mindig hiányoznak a gyakorlócentrumok így aztán azok többsége, akik valamelyik golfpályán akár egy rendezvény keretében is betekintést nyernek a játékba, lakóhelyük környékén ha akarnák sem tudják a golfozást elkezdeni. Ezzel pedig évente több száz potenciális golfozót veszítünk.

2./ Mi a magyarázata a játékos szám stagnálásának és a pályabezárásoknak?

Igaz a golf nem egy könnyen elsajátítható sport, de gyakorló létesítmények nélkül nem lehet széles körben, országosan ismertté tenni a játékot, aminek egyenes következménye, hogy így nem emelkedhet a résztvevők száma. Kétségtelen tény, hogy nem olyan látványos egy ranget néhány lyukkal építeni és arra klubot szervezni, mint egy 18 lyukú pályát, de eredményre vezetőbb. És így elkerülhetőek a pályabezárások is. Körültekintő helyválasztás, az igényekhez illeszkedő fejlesztési elképzelés és jól működő klubmenedzsment a sikeres golfklub működés alapja. Mikor 1991-ben megalapítottuk Bükfürdőn a Birdland Golf & Country Clubot egy driving range és egy 9 szakaszból álló par 3-as pályánk volt, ahol szinte a kezdetektől nyílt napokat és tehetségkutatókat rendeztünk. Később megnyílt a 18 lyukú pálya is. Aztán néhány év alatt több mint kétszáz tagunk lett, akik hozták barátaikat, gyerekeiket és egy vonzó klubélet alakult ki. Ahhoz, hogy folyamatosan nőjön a golfozók száma jól működő klubokra és kiszolgáló létesítményekre van szükség. A ’90-es évek végén készítettünk egy ‘Alternatív golfpálya fejlesztési programot’, amiben ajánlásokat tettünk, hogy mely területen milyen golfpályára van szükség. A recept ma is ugyanaz: meg kell keresni a regionális sport vagy turisztikai élethez való kapcsolódási pontokat és lépésről-lépésre építkezni.

3./ Milyen eszközökkel tartja elképzelhetőnek a golf bekapcsolását a magyar turizmusba?

A Bükfürdőn eltöltött több mint másfél évtizedes munkám is azt igazolja, hogy a golfturizmusban komoly lehetőségek vannak, már idehaza is. A ’90-es évektől résztvettünk a ’Golf- und Thermal Landschaft’ szövetségben, melyet a környékbeli osztrák golfklubokkal hoztunk létre annak érdekében, hogy a golf- és termálturizmusban rejlő szinergiákat együttesen fellépve a nemzetközi, főképp skandináv piacokon, használjuk ki. Ebben látom most is kapcsolódási pontot, ami az egészségturisztikai attrakcióbővítés keretében képes formát ölteni a golfsporttal. Első lépésként olyan turisztikai települések vagy régiók bevonását érdemes megcélozni, amelyek már önmagukban is önálló desztinációkként jelennek meg. Ilyen például Budapest, Győr, Debrecen és Kecskemét mellett a Balaton és környéke. Ez utóbbihoz kapcsolódóan még egy évvel ezelőtt elkészült a szezon meghosszabítását célul tűző golfpálya fejlesztési javaslat, ami remélhetőleg a következő hétéves Európai Uniós pályázati ciklusban elősegítheti a döntéshozók pozitív hozzáállását a golfpálya fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások odaítélésében.

4./ Milyennek tartja a magyar golf fejlődési potenciálját különös tekintettel az ország gazdasági helyzetére?

Ha abból indulunk ki, ahol ma tartunk akkor azt kell mondjuk, hogy jelentős a fejlődési potenciál, bár nem csak az adottságok, hanem inkább a jelenlegi helyzet okán. Ennek feloldásához széleskörű összefogásra lenne szükség a golfélet résztvevői között, legyen szó játékosról, befektetőről, szakmai szervezetről vagy épp golfmédiáról. Az mindenképpen jó jel, hogy az idei ’Best of Golf’ díjátadó előtt sikerült a Parlament sportbizottságának vezetőjét, a MOB képviselőjét és a hazai golfélet több résztvevőjét egy összejövetelre invitálni, ahol a résztvevők megoszthatták gondolataikat a jelenlegi helyzetről. Ezt a párbeszédet folytatni kívánjuk, mert úgy gondoljuk, hogy a közös gondolkodás, egymás meghallgatása sokat segíthet abban, hogy a hazai golf fejlesztésében lévő lehetőségek kiaknázását elősegítsük.

Az is figyelemre méltó, hogy az elmúlt időszakban több pozitív változás is történt a hazai golféletben. Meghatározó befektetői kör jelent meg Máriavölgyben, befejeződött a tatai klub szállodabővítése, megnyílik Tótvázsonyban golfpálya a nagyközönség előtt, Balatongyörökön intenzív klubélet kezd kialakulni, a korábban megkezdett fejlesztés folytatása mellett döntött az új tulajdonos Zalacsányban és előkészületben van a Kecskemét-i golfpálya fejlesztés. Meggyőződésem, hogy ezek mind elősegíthetik a fejlődés intezívebb szakaszba való lépését.

Persze mindez semmit nem ér ha néhányan nincsenek tudatában a golféletben betöltött közszerepükkel. Így például a Magyar Golf Szövetség jelenlegi elnökének is illene tisztába lennie azzal, hogy nem hatósági jogkörrel felruházott, hanem egy társadalmi szervezet vezetője. Ezen egyszerű oknál fogva pedig az ő tevékenysége társadalmi szerepvállalás, ami egyfajta szolgálat kell legyen a golfozók érdekében. A jelenlegi helyzetben nem elég hangsúlyozni a szolgálat jelzőt, amihez persze alapos szemléletváltozásra lenne szükség.

A Royal Balaton Golf & Yacht Club javában készül az év első, igazán komoly versenyére, a Magyar Kupára.

Az utóbbi időszakban igencsak hányatott volt a Magyar Kupa sorsa. Az év hagyományosan első szövetségi versenyét május első hétvégéjén tartják Balatonudvariban. Mint ismeretes egy idő óta kétnapos a verseny, ami megfelelő felkészülésként is szolgálhat a június 21-23. között Kisorosziban rendezendő magyar bajnokságra.

Balatonudvariban nemcsak ilyen minőségi versenyekkel igyekeznek népszerűsíteni a golfozást, hanem a nyílt hétvégékkel. Jönnek is sokan a környékről, hiszen szakedzők segítségével ingyen lehet kipróbálni a sportot. Persze az a kérdés, mennyien „fertőződnek meg” a golfozás által, s mennyien tudják az anyagi lehetőségeik függvényében akár hosszú távon is űzni.

Akik már játszanak nyilván örömmel vették tudomásul, hogy a klub honlapja is megújult, s az áttekinthetőbb felületen nyújtott információ nyilván kedvcsinálóként is szolgál az év érdekes versenyeihez.

Szakmai portálunk a Magyar Golf Szövetség május eleji közgyűlése előtt a hazai golféletben jártas személyiségek véleményét közli a sportág állapotáról. Körkérdésünkre a Magyar Golf Szövetség "válaszolt".

Mindenkinek a következő kérdéseket tettük fel, mert úgy véljük, a rájuk adott válasz az érintettek más-más látásmódja okán sokszínű lesz – körképet ad. Kiderül az is, igazuk van-e azoknak, akik megkongatják a vészharangot a sportág felett – azaz kórkép rajzolódik-e ki a válaszokból? (Amennyiben olvasóink közérdeklődésre számot tartóan hozzá kívánnak szólni a kérdésekhez, kérjük, maximálisan 400 szavas válaszukat a golfdroid[kukac]index_pont_hu címünkre küldjék el. Helyt adunk véleményüknek, de természetesen a közölt hozzászólások nem a www.golfdroid.blog.hu álláspontjai.)

A kérdések:

1./ Hogyan értékeli a magyar golfélet alakulását évtizedünkben?

2./ Mi a magyarázata a játékos szám stagnálásának és a pályabezárásoknak?

3./ Milyennek tartja a magyar golf fejlődési potenciálját, különös tekintettel az ország gazdasági helyzetére?

4./ Milyen eszközökkel tartja elképzelhetőnek a golf bekapcsolását a magyar turizmusba?

Körkérdésünket természetesen eljuttattuk Sugár Andráshoz, a Magyar Golf Szövetség elnökéhez is, aki a következő választ küldte szakmai portálunk vezetőjének, Oltványi Tamásnak:

„Köszönöm szépen érdeklődésedet. A Magyar Golf Szövetség 2012. évi közhasznúsági jelentése, azaz beszámolója az elmúlt esztendő történéseiről a szervezet weboldalán (www.hungolf.hu) olvasható. Ezt ajánlom szíves figyelmedbe válaszként.”

Sajnáljuk. Talán nemcsak mi, hanem a golftársadalom is élénk érdeklődést mutatott volna az aktuális, több évre vonatkozó kérdésekre adott elnöki válasz iránt…