Szakmai portálunk a Magyar Golf Szövetség május eleji közgyűlése előtt a hazai golféletben jártas személyiségek véleményét közli a sportág állapotáról. Kérdéseinkre Hegyi J. Attila válaszolt.

Mindenkinek a következő kérdéseket tettük fel, mert úgy véljük, a rájuk adott válasz az érintettek más-más látásmódja okán sokszínű lesz – körképet ad. Kiderül az is, igazuk van-e azoknak, akik megkongatják a vészharangot a sportág felett – azaz kórkép rajzolódik-e ki a válaszokból? (Amennyiben olvasóink közérdeklődésre számot tartóan hozzá kívánnak szólni a kérdésekhez, kérjük, maximálisan 400 szavas válaszukat a golfdroid[kukac]index_pont_hu címünkre küldjék el. Helyt adunk véleményüknek, de természetesen a közölt hozzászólások nem a www.golfdroid.blog.hu álláspontjai.)

A kérdések:

1./ Hogyan értékeli a magyar golfélet alakulását évtizedünkben?

2./ Mi a magyarázata a játékos szám stagnálásának és a pályabezárásoknak?

3./ Milyennek tartja a magyar golf fejlődési potenciálját, különös tekintettel az ország gazdasági helyzetére?

4./ Milyen eszközökkel tartja elképzelhetőnek a golf bekapcsolását a magyar turizmusba?

Körkérdésünkre Hegyi J. Attila válaszolt.

1./ Hogyan értékeli a magyar golfélet alakulását évtizedünkben?

Az áttörés még várat magára, aminek egyik oka, hogy hiányzik a golfpályákról a ’40-50-es években született generáció intenzív jelenléte, amiből kialakulhatott volna egy stabil alap, amire folyamatosan lehetne építkezni. Sajnos ezeknek az embereknek életük első három-négy évtizedében a golfozás - szemben a tenisszel vagy a síeléssel - ismeretlen fogalom volt, így aztán gyerekeikkel, majd később unokáikkal sem tudták azt megismertetni. Hátrányként láthatjuk azt is, hogy az ország legtöbb régiójából még mindig hiányoznak a gyakorlócentrumok így aztán azok többsége, akik valamelyik golfpályán akár egy rendezvény keretében is betekintést nyernek a játékba, lakóhelyük környékén ha akarnák sem tudják a golfozást elkezdeni. Ezzel pedig évente több száz potenciális golfozót veszítünk.

2./ Mi a magyarázata a játékos szám stagnálásának és a pályabezárásoknak?

Igaz a golf nem egy könnyen elsajátítható sport, de gyakorló létesítmények nélkül nem lehet széles körben, országosan ismertté tenni a játékot, aminek egyenes következménye, hogy így nem emelkedhet a résztvevők száma. Kétségtelen tény, hogy nem olyan látványos egy ranget néhány lyukkal építeni és arra klubot szervezni, mint egy 18 lyukú pályát, de eredményre vezetőbb. És így elkerülhetőek a pályabezárások is. Körültekintő helyválasztás, az igényekhez illeszkedő fejlesztési elképzelés és jól működő klubmenedzsment a sikeres golfklub működés alapja. Mikor 1991-ben megalapítottuk Bükfürdőn a Birdland Golf & Country Clubot egy driving range és egy 9 szakaszból álló par 3-as pályánk volt, ahol szinte a kezdetektől nyílt napokat és tehetségkutatókat rendeztünk. Később megnyílt a 18 lyukú pálya is. Aztán néhány év alatt több mint kétszáz tagunk lett, akik hozták barátaikat, gyerekeiket és egy vonzó klubélet alakult ki. Ahhoz, hogy folyamatosan nőjön a golfozók száma jól működő klubokra és kiszolgáló létesítményekre van szükség. A ’90-es évek végén készítettünk egy ‘Alternatív golfpálya fejlesztési programot’, amiben ajánlásokat tettünk, hogy mely területen milyen golfpályára van szükség. A recept ma is ugyanaz: meg kell keresni a regionális sport vagy turisztikai élethez való kapcsolódási pontokat és lépésről-lépésre építkezni.

3./ Milyen eszközökkel tartja elképzelhetőnek a golf bekapcsolását a magyar turizmusba?

A Bükfürdőn eltöltött több mint másfél évtizedes munkám is azt igazolja, hogy a golfturizmusban komoly lehetőségek vannak, már idehaza is. A ’90-es évektől résztvettünk a ’Golf- und Thermal Landschaft’ szövetségben, melyet a környékbeli osztrák golfklubokkal hoztunk létre annak érdekében, hogy a golf- és termálturizmusban rejlő szinergiákat együttesen fellépve a nemzetközi, főképp skandináv piacokon, használjuk ki. Ebben látom most is kapcsolódási pontot, ami az egészségturisztikai attrakcióbővítés keretében képes formát ölteni a golfsporttal. Első lépésként olyan turisztikai települések vagy régiók bevonását érdemes megcélozni, amelyek már önmagukban is önálló desztinációkként jelennek meg. Ilyen például Budapest, Győr, Debrecen és Kecskemét mellett a Balaton és környéke. Ez utóbbihoz kapcsolódóan még egy évvel ezelőtt elkészült a szezon meghosszabítását célul tűző golfpálya fejlesztési javaslat, ami remélhetőleg a következő hétéves Európai Uniós pályázati ciklusban elősegítheti a döntéshozók pozitív hozzáállását a golfpálya fejlesztésekhez kapcsolódó támogatások odaítélésében.

4./ Milyennek tartja a magyar golf fejlődési potenciálját különös tekintettel az ország gazdasági helyzetére?

Ha abból indulunk ki, ahol ma tartunk akkor azt kell mondjuk, hogy jelentős a fejlődési potenciál, bár nem csak az adottságok, hanem inkább a jelenlegi helyzet okán. Ennek feloldásához széleskörű összefogásra lenne szükség a golfélet résztvevői között, legyen szó játékosról, befektetőről, szakmai szervezetről vagy épp golfmédiáról. Az mindenképpen jó jel, hogy az idei ’Best of Golf’ díjátadó előtt sikerült a Parlament sportbizottságának vezetőjét, a MOB képviselőjét és a hazai golfélet több résztvevőjét egy összejövetelre invitálni, ahol a résztvevők megoszthatták gondolataikat a jelenlegi helyzetről. Ezt a párbeszédet folytatni kívánjuk, mert úgy gondoljuk, hogy a közös gondolkodás, egymás meghallgatása sokat segíthet abban, hogy a hazai golf fejlesztésében lévő lehetőségek kiaknázását elősegítsük.

Az is figyelemre méltó, hogy az elmúlt időszakban több pozitív változás is történt a hazai golféletben. Meghatározó befektetői kör jelent meg Máriavölgyben, befejeződött a tatai klub szállodabővítése, megnyílik Tótvázsonyban golfpálya a nagyközönség előtt, Balatongyörökön intenzív klubélet kezd kialakulni, a korábban megkezdett fejlesztés folytatása mellett döntött az új tulajdonos Zalacsányban és előkészületben van a Kecskemét-i golfpálya fejlesztés. Meggyőződésem, hogy ezek mind elősegíthetik a fejlődés intezívebb szakaszba való lépését.

Persze mindez semmit nem ér ha néhányan nincsenek tudatában a golféletben betöltött közszerepükkel. Így például a Magyar Golf Szövetség jelenlegi elnökének is illene tisztába lennie azzal, hogy nem hatósági jogkörrel felruházott, hanem egy társadalmi szervezet vezetője. Ezen egyszerű oknál fogva pedig az ő tevékenysége társadalmi szerepvállalás, ami egyfajta szolgálat kell legyen a golfozók érdekében. A jelenlegi helyzetben nem elég hangsúlyozni a szolgálat jelzőt, amihez persze alapos szemléletváltozásra lenne szükség.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.